2012. december 17., hétfő

Olvadás

 Az amerikai fényképész James Balog nem akarta elhinni a klímaváltozás tényét,ezért csapatával elutazott az Északi- sarkkörre, hogy saját szemével lássa illetve, hogy megörökítse az olvadást dokumentumfilm formájában.

 A fotós és csapata masszív, kiálló sziklafalakra rögzített kamerákat és az így kapott felvételeket néhány másodperces videóban vágták össze. A videón tisztán látszik, amikor néhány perc leforgása alatt egy 7,4 köbkilométeres jégtömb leszakad a grönlandi Ilulissat gleccserről és zuhan bele a tengerbe.

 A brit mozikban pénteken mutatják be a Balogék által készített dokumentumfilmet.

Google és a zene

Tegnap volt  Kodály Zoltán zeneszerző születésének 130. évfordulója.

kod

 A zeneszerző  dolgozta ki a zenetanítás egyik alapkövét, melyet világszerte csak Kodály- módszerként emlegetnek. A Google a mai napon logóval tiszteleg a zeneszerző előtt. A logó azért is jelentette meglepetést, mert a cég sosem jelenti be előre, hogy ki,vagy mi előtt tiszteleg a következő napon, viszont az ötleteket szívesen fogadják a proposals@google.com címen.

 A zeneszerző 1882 december 16-án született Kecskeméten. 1925-től kezdett zenepedagógiával foglalkozni. Az általa kifejlesztett Kodály- módszer mára már világszerte ismert és követett példa a zenepedagógiában. A módszer mindössze a zenei nevelés elveit foglalta össze és nem épített fel szisztematikus tantervet, vagy tanegységet. Az elveket a tanítványaival való beszélgetések után foglalta össze és utólag jegyezte le.

goog640
 A Googol évek óta rendszeresen tiszteleg a világ nagy eseményeinek, vagy nagy nevek születésének évfordulója előtt az újra és újra átrajzolt grafikáival. Az oldalon már több ezer ilyen doodle-nek becézett grafika volt látható. A legelsőt az 1998-as Burning Man fesztivál inspirálta. Napjainkban már előfordul az is,hogy egyszerre több ilyen grafika fut és a felhasználó ip- címétől függ,hogy épp melyiket látja. Március elsején például a britek a Szent Dávid-nap, a spanyolok a nemzeti könyvtáruk megalapításának 300. évfordulója, az argentinok pedig a népszerű festőművész, Quinquela Martín születésnapja alkalmából kaptak speciális logót.Március másodikán pedig Arany János születésének 195. évfordulója alkalmából változott át a Google-logó. Akkor a költő legismertebb alakja, Toldi Miklós volt látható, amint a petrencés rúddal mutatja az utat Buda felé. 


2012. december 10., hétfő

Bye,bye Win- pass

  Napjaink számítógépeibe, notebookjaiba különböző, a legújabb technikával rendelkező videokártyákat építik be a szakemberek, hogy mindenféle fennakadás nélkül élvezhessük kedvenc filmjeink, meséink, számítógépes játékaink stb. grafikáját, látványvilágát.
  
  A modern videokártyák azonban nem csupán erre képesek. A legdrágább és persze legjobb videokártyák már alkalmasak tudományos számítások lebonyolítására, illetve kódtörésekre is pláne, ha nem csak 1 db van beépítve a gépünkbe.

  Sokszor halljuk a médiában a különböző hacker botrányokat, illetve a hackerek veszélyét a személyes adatainkra nézve. Egy ilyen "kódtörö szakmeber" egy olyan szuperszámítógépet épített, melybe 25 db AMD Radeon grafikus kártyát épített és amely öt és fél óránként képes feltörni egy hosszúnak számító nyolc karakteres Windows jelszót.


  Az öt és fél órára azért van szükség, mert a gépnek 95^8 variációt kell kipróbálgatnia. Ez hatbilliárd hatszázharmincnégy billió kétszáznégy milliárd lehetséges jelszó meg az apró. A gép másodpercenként 350 milliárd próbálkozást képes tenni másodpercenként.


  A Microsoft a 2003 óta megjelent rendszerekben az NTML nevű törőfüggvényt használja. Ami úgy dolgozik, hogy a felhasználó által megadott jelszót keresztülviszi a törőfüggvényen és ezt tárolja, ezt nevezik hashelésnek, ami egy egyirányú folyamat és amiből nem lehet visszafejteni a kódot. Amikor a felhasználó belép, akkor ő a jelszót adja meg, amit a gép úgy ellenőriz, hogy a beírt szót az NTLM-mel hasheli és az eredményt összehasonlítja a tárolt változattal.


  Mivel a hashelés nem fordítható vissza, ezért az ilyen jelszavakat úgy lehet kitalálni, hogy olyan szavakat keresnek, amikből a megfelelő hash érték lesz. A Jeremi Gosney által épített videokártyákkal működő jelszótörő is ezt a módszert használja iszonyú sebességgel. Az új kódtörő gép titkát nem csak a nagy számú videokártya jelenti, a sebességet egy olyan linuxos szoftver növelte meg, ami lehetővé teszi, hogy az öt szerverbe beépített 25 videokártyát úgy kezelje a kódtörő program, mintha egy gépben lennének.


  Az öt és félóra alatt az összes olyan kódot megfejti, melyben kisbetű, nagybetű, szám, karakter, szimbólum  stb. van. A gyengébb jelszavakkal természetesen gyorsabban boldogul a kódtörő. A 2003 előtti LM nevű hash függvényeket pedig 6 perc alatt feltöri. 


  Minél gyakoribb az a jelszó, amit adott helyen megadunk a program annál gyorsabban feltöri. Így hát érdemesebb minél bonyolultabb jelszót megadni a felhasználói fiókoknál, ámbár 5 és félóra alatt a legbonyolultabb jelszavunkat is megtudhatja akárki.


Kapcsolódó cikkek:



Hat óra alatt elbukik a Windows-jelszó

Száguld a Google


 Nyugodt szívvel mondhatjuk azt, hogy napjainkban a Google a legnagyobb, mindenki által ismert kereső adatbázis. A keresési folyamat azonban elég összetett. Ha kíváncsiak vagyunk egy adott információra, amit beütünk a Google keresőjébe, akkor a keresőcég adatközpontjában számos adattároló szervernek kell működésbe lépnie ahhoz, hogy az összes, valamire használható link előkerüljön.Ezt az eljárást szeretné forradalmasítani az IBM.

  A Google által használt eljárásban jelenleg számos drága és nagy méretű optikai eszközt kell összekötni ahhoz, hogy az elektromos jeleket fénnyé alakítsák át. 



  Ez az eljárás már most is elég gyors, ám az IBM egy csipes megoldással rukkolt elő. Ez egy olyan csip, amelyben a szilíciumba integrálták az optikai összetevőket, tehát az elektromos-optikai konverzió már a lapkában megtörténik. Így a szerverekbe olyan csipek kerülhetnének, amelyek 25 gigabit per másodperces sebességgel szállítanák az adatokat.

  John E. Kelly, az IBM Research igazgatója szerint a cég már készen áll a nagyüzemi gyártásra is. Lényeges szempont még, hogy az IBM a hagyományos csipgyártó eszközökkel, olcsón tudja legyártani az optikai funkciókat ellátó lapkákat.

Kapcsolódó cikkek:


2010. december 14., kedd

Összefoglaló

A Google sikerének titka az előzőekhez képest:

A Google sikerének titka a Pagerank alkalmazásnak köszönhető, mely egy olyan algotitmus az informatikában, amely a hiperlinkekkel összekötött dokumentumokhoz számokat rendel (a számok neve szintén PageRank) azoknak a hiperlink-hálózatban betöltött szerepe alapján.A Google arra a feltételezésre épít, hogy a weboldalak készítői általában azokra az oldalakra linkelnek a saját lapjukról, amiket jónak tartanak, vagyis minden hiperlink felfogható egy-egy szavazatként a céloldalra Minél több szavazatot kap egy oldal, annál fontosabb, de azt is figyelembe kell venni, hogy a szavazatot leadó oldal mennyire fontos. A PageRank a fontosság számszerűsítése.

Google Dokumentumok:

Dokumentumszerkesztő = Writely

A Writely a Google szövegszerkesztője. Ebben az alkalmazásban mindazoka funkciók megtalálhatóak, amik a Microsoft World szövegszerkesztőben is, előnye azonban,hogy integrálták a blogszerverekkel valamint, hogy a benne készített fájlokat több formátumban is el lehet menteni.

Táblázatkezelő = Spreadsheets

A Google Docs az asztali táblázatkezelők legtöbb alapfunkcióját tartalmazza, köztük a formázást, képleteket, rendezést. Sok előny és hátránya van a programnak. Előnyei pl: a csoportmunkában történő munka, vagy ilyen az automatikus mentés, hátrányai pl:hogy lehagyja az ékezeteket.

Prezentációkészítő = Presently

2007. szeptember 18-án a Google bejelentette, hogy elkészült a „Presently” kódnevű bemutatókészítő alkalmazásuk is a Google Docs alkalmazáscsomaghoz. Lehetőség van Powerpoint formátumú (.PPT, .PPS) bemutatók feltöltésére, maximum 10 MB méretig.

A Google sikerének titka:

Első forrás:
Wikipédia
2010. szeptember 10.
http://hu.wikipedia.org/wiki/PageRank

Ez a forrás mutatja be a legszemléletesebben a Google sikerének titkát a pagerank alkalmazást, valamint azt,hogy ténylegesen hogyan lehet kiszámolni a pageranket.Rámutat a különböző manipulációkra, logókra,stb.

Második forrás:
Technológia- áttekintés
2010. szeptember 10.
http://hu.wikipedia.org/wiki/PageRank

Ez a forrás is a wikipédiához kapcsolódik és az előző cikkhez hasonlóan a pagerank keresési, illetve besorolási módjaira világít rá. Mindemellett azt is megtudhatjuk a forrásból, hogy a Google még mindig fejleszti ezt az alkalmazást.

Harmadik forrás:
Bernard Girard: A Menedzsment forradalma- A Google modell 37-40.oldal
2009-ben frissített kézirat alapján
http://books.google.hu/books?id=PpC4e6-RA2MC&pg=PA37&lpg=PA37&dq=google+menedzsment+%FAj%EDt%E1sai&source=bl&ots=4GZQKZPXGm&sig=CVtkQEo8NNxjjmjN5uGfnWk8jUU&hl=hu&ei=PoHMTKaCL4zOswaTw9ynAQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CBYQ6AEwAA#v=onepage&q&f=true

A könyvnek ez a fejezete a Google menedzsment titkaira ad némi rálátást.Tudomást szerezhetünk az oldalak osztályozásának módzseréről.

Negyedik forrás:
Larry Page:
2010. szeptember 17.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Larry_Page

Ebben a cikkben a Google egyik alapító-tulajdonosának az életét ismerketjük meg, valamint a Google történetét.

Ötödik forrás:
Sergey Brin
2010.szeptember 30.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sergey_Brin

A cikk a Google másik alapító-tulajdonosát ismerhetjük meg a cikkből,valamint szintén ismerteti ez a cikk is a Google történetét.

Google dokumentumok:

Hatodik forrás:
Google dokumentumok
2010.
http://www.google.com/google-d-s/intl/hu/tour1.html

Az oldal a Google dokumentumok létrehozására nyújt lehetőséget.

Hetedik forrás:
Google dokumentumok
2010. Október 6.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Google_Dokumentumok

A cikk részletesen ismerteti a Google Dokumentumok által kínált lehetőségeket.

Nyolcadik forrás:
Writely
2006.Március 9.
http://arstechnica.com/old/content/2006/03/6355.ars

A cikk szerzője angol nyelven részletes tájékoztatást ad a Writely-ról és a vele kapcsolatos tapasztalatiról.

Kilencedik forrás:
Spreadsheets
2010. november 1.
http://en.wikipedia.org/wiki/Spreadsheet

A cikk angol nyelven ismerteti a táblázatkezelő használatát.Bemutatja a különböző használati módszereket,amiket rendszerint képekkel szemléltet.

Tizedik forrás:
Presently:
2007.február 4.
ttp://www.zdnet.com/blog/google/google-docs-to-support-powerpoint-presentations-soon/465

A Presently megjelenésekor kiadott hírdetés,amely elmondja,hogy a google legetővé teszti az online prezentációkészítést is.

2010. november 18., csütörtök

A Google dokumentumok

A Google Dokumentumok egy webalapú irodai alkalmazáscsomag a Google-től, mely táblázatkezelőt, szövegszerkesztőt és prezentációkészítőt tartalmaz.Ajax és XML használatán alapul a Web 2.0 típuspéldájaként.

Dokumentumszerkesztő = Writely

A Writely egy G-mail postafiókkal elérhető webws dokumentumszerkesztő volt,amit integráltak a Google Dokumentumokba. Alkalmas csoportmunkában történő szövegszerkesztésre és az egyes dokumentumokhoz felhasználónkénti jogosultságokat lehet beállítani. Felhasználói felülete egy webböngészőben megjelenő WYSIWYG szövegszerkesztőé: a menük, gyorsbillentyűk, párbeszédablakok emlékeztetnek más grafikus szövegszerkesztőkére, mint a Microsoft Word vagy az OpenOffice.org.
A fájlok tárolására nem szabtak meg felső korlátot, de az egyes szöveges állományok nem haladhatják meg az 500 kilobájtot, a képek pedig a 2 megabájtot.A Google Docs szövegszerkesztőjének fontos képessége, hogy a benne készített fájlokat el lehet menteni a Microsoft Word-féle .doc formátumban, Postscript állományként, RTF-ként és ODF fájlokként, amiket aztán meg lehet nyitni, szerkeszteni vagy ki lehet nyomtatni számos irodai alkalmazáscsomaggal. A mentés lehetséges HTML és PDF formátumban is.
A Google Docsot integrálták blogszerverekkel, a Google saját Blogger szolgáltatásán kívül is. Egyszeri konfigurálás után a felhasználó gombnyomásra fel tudja küldeni az új post-ot a blogjára.

Táblázatkezelő = Spreadsheets

A Google 2006. június 6-án jelentette be az akkor még önálló Google Spreadsheets program tesztverzióját, a teszteléshez fel kellett iratkozni egy webcímen, majd a lehetőségek szerint a Google a jelentkezések sorrendjében e-mailben engedélyezte a hozzáférést. A Writely programjával való összevonás idején már Gmail postafiókkal is elérhető volt, később mindkettőt integrálták a Google Dokumentumokba.
Jellemzők:
* Automatikus mentés
* Képes az Excel (XLS) fájlok és CSV fájlok importálására.
* Képes exportálni Excel (XLS), CSV és HTML formátumokba.
* A táblázat e-mail üzenetben megosztható másokkal.
* Valós idejű csoportmunka szerkesztés közbeni chattel kiegészítve.
* Rendezés, formázás, matematikai függvények használata.
* A dokumentumok mappákba rendezhetők, köztük „vidd és dobd” használatával lehet mozogni
* Magyar nyelvű kezelőfelület
A Google Docs az asztali táblázatkezelők legtöbb alapfunkcióját tartalmazza, köztük a formázást, képleteket, rendezést.Jelenleg számos nehézség akadályozza, hogy a Google táblázatkezelőjét komolyan vehető alternatívaként lehessen kezelni. A nyomtatási funkció használhatatlan. Az importálás során elrontja az ékezeteket, és nem tud mit kezdeni azzal, hogy az Excel-féle CSV-ben a nyelvi beállításoktól függően nem csak vessző lehet (a magyarban például pontosvessző) az elválasztó karakter. A Google Spreadsheets nem érhető el minden böngészővel, például az Operával sem. A szoftver 2007. június 27-től számos nyelven, köztük magyarul is hozzáférhető.

Prezentációkészítő = Presently

2007. szeptember 18-án a Google bejelentette, hogy elkészült a „Presently” kódnevű bemutatókészítő alkalmazásuk is a Google Docs alkalmazáscsomaghoz. Lehetőség van Powerpoint formátumú (.PPT, .PPS) bemutatók feltöltésére, maximum 10 MB méretig.