Nyugodt szívvel mondhatjuk azt, hogy napjainkban a Google a legnagyobb, mindenki által ismert kereső adatbázis. A keresési folyamat azonban elég összetett. Ha kíváncsiak vagyunk egy adott információra, amit beütünk a Google keresőjébe, akkor a keresőcég adatközpontjában számos adattároló szervernek kell működésbe lépnie ahhoz, hogy az összes, valamire használható link előkerüljön.Ezt az eljárást szeretné forradalmasítani az IBM.
2012. december 10., hétfő
Száguld a Google
Nyugodt szívvel mondhatjuk azt, hogy napjainkban a Google a legnagyobb, mindenki által ismert kereső adatbázis. A keresési folyamat azonban elég összetett. Ha kíváncsiak vagyunk egy adott információra, amit beütünk a Google keresőjébe, akkor a keresőcég adatközpontjában számos adattároló szervernek kell működésbe lépnie ahhoz, hogy az összes, valamire használható link előkerüljön.Ezt az eljárást szeretné forradalmasítani az IBM.
2010. december 14., kedd
Összefoglaló
A Google sikerének titka az előzőekhez képest:
A Google sikerének titka a Pagerank alkalmazásnak köszönhető, mely egy olyan algotitmus az informatikában, amely a hiperlinkekkel összekötött dokumentumokhoz számokat rendel (a számok neve szintén PageRank) azoknak a hiperlink-hálózatban betöltött szerepe alapján.A Google arra a feltételezésre épít, hogy a weboldalak készítői általában azokra az oldalakra linkelnek a saját lapjukról, amiket jónak tartanak, vagyis minden hiperlink felfogható egy-egy szavazatként a céloldalra Minél több szavazatot kap egy oldal, annál fontosabb, de azt is figyelembe kell venni, hogy a szavazatot leadó oldal mennyire fontos. A PageRank a fontosság számszerűsítése.
Google Dokumentumok:
Dokumentumszerkesztő = Writely
A Writely a Google szövegszerkesztője. Ebben az alkalmazásban mindazoka funkciók megtalálhatóak, amik a Microsoft World szövegszerkesztőben is, előnye azonban,hogy integrálták a blogszerverekkel valamint, hogy a benne készített fájlokat több formátumban is el lehet menteni.
Táblázatkezelő = Spreadsheets
A Google Docs az asztali táblázatkezelők legtöbb alapfunkcióját tartalmazza, köztük a formázást, képleteket, rendezést. Sok előny és hátránya van a programnak. Előnyei pl: a csoportmunkában történő munka, vagy ilyen az automatikus mentés, hátrányai pl:hogy lehagyja az ékezeteket.
Prezentációkészítő = Presently
2007. szeptember 18-án a Google bejelentette, hogy elkészült a „Presently” kódnevű bemutatókészítő alkalmazásuk is a Google Docs alkalmazáscsomaghoz. Lehetőség van Powerpoint formátumú (.PPT, .PPS) bemutatók feltöltésére, maximum 10 MB méretig.
Első forrás:
Wikipédia
2010. szeptember 10.
http://hu.wikipedia.org/wiki/PageRank
Ez a forrás mutatja be a legszemléletesebben a Google sikerének titkát a pagerank alkalmazást, valamint azt,hogy ténylegesen hogyan lehet kiszámolni a pageranket.Rámutat a különböző manipulációkra, logókra,stb.
Második forrás:
Technológia- áttekintés
2010. szeptember 10.
http://hu.wikipedia.org/wiki/PageRank
Ez a forrás is a wikipédiához kapcsolódik és az előző cikkhez hasonlóan a pagerank keresési, illetve besorolási módjaira világít rá. Mindemellett azt is megtudhatjuk a forrásból, hogy a Google még mindig fejleszti ezt az alkalmazást.
Harmadik forrás:
Bernard Girard: A Menedzsment forradalma- A Google modell 37-40.oldal
2009-ben frissített kézirat alapján
http://books.google.hu/books?id=PpC4e6-RA2MC&pg=PA37&lpg=PA37&dq=google+menedzsment+%FAj%EDt%E1sai&source=bl&ots=4GZQKZPXGm&sig=CVtkQEo8NNxjjmjN5uGfnWk8jUU&hl=hu&ei=PoHMTKaCL4zOswaTw9ynAQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CBYQ6AEwAA#v=onepage&q&f=true
A könyvnek ez a fejezete a Google menedzsment titkaira ad némi rálátást.Tudomást szerezhetünk az oldalak osztályozásának módzseréről.
Negyedik forrás:
Larry Page:
2010. szeptember 17.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Larry_Page
Ebben a cikkben a Google egyik alapító-tulajdonosának az életét ismerketjük meg, valamint a Google történetét.
Ötödik forrás:
Sergey Brin
2010.szeptember 30.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sergey_Brin
A cikk a Google másik alapító-tulajdonosát ismerhetjük meg a cikkből,valamint szintén ismerteti ez a cikk is a Google történetét.
Google dokumentumok:
Hatodik forrás:
Google dokumentumok
2010.
http://www.google.com/google-d-s/intl/hu/tour1.html
Az oldal a Google dokumentumok létrehozására nyújt lehetőséget.
Hetedik forrás:
Google dokumentumok
2010. Október 6.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Google_Dokumentumok
A cikk részletesen ismerteti a Google Dokumentumok által kínált lehetőségeket.
Nyolcadik forrás:
Writely
2006.Március 9.
http://arstechnica.com/old/content/2006/03/6355.ars
A cikk szerzője angol nyelven részletes tájékoztatást ad a Writely-ról és a vele kapcsolatos tapasztalatiról.
Kilencedik forrás:
Spreadsheets
2010. november 1.
http://en.wikipedia.org/wiki/Spreadsheet
A cikk angol nyelven ismerteti a táblázatkezelő használatát.Bemutatja a különböző használati módszereket,amiket rendszerint képekkel szemléltet.
Tizedik forrás:
Presently:
2007.február 4.
ttp://www.zdnet.com/blog/google/google-docs-to-support-powerpoint-presentations-soon/465
A Presently megjelenésekor kiadott hírdetés,amely elmondja,hogy a google legetővé teszti az online prezentációkészítést is.
2010. november 18., csütörtök
A Google dokumentumok
Dokumentumszerkesztő = Writely
A Writely egy G-mail postafiókkal elérhető webws dokumentumszerkesztő volt,amit integráltak a Google Dokumentumokba. Alkalmas csoportmunkában történő szövegszerkesztésre és az egyes dokumentumokhoz felhasználónkénti jogosultságokat lehet beállítani. Felhasználói felülete egy webböngészőben megjelenő WYSIWYG szövegszerkesztőé: a menük, gyorsbillentyűk, párbeszédablakok emlékeztetnek más grafikus szövegszerkesztőkére, mint a Microsoft Word vagy az OpenOffice.org.
A fájlok tárolására nem szabtak meg felső korlátot, de az egyes szöveges állományok nem haladhatják meg az 500 kilobájtot, a képek pedig a 2 megabájtot.A Google Docs szövegszerkesztőjének fontos képessége, hogy a benne készített fájlokat el lehet menteni a Microsoft Word-féle .doc formátumban, Postscript állományként, RTF-ként és ODF fájlokként, amiket aztán meg lehet nyitni, szerkeszteni vagy ki lehet nyomtatni számos irodai alkalmazáscsomaggal. A mentés lehetséges HTML és PDF formátumban is.
A Google Docsot integrálták blogszerverekkel, a Google saját Blogger szolgáltatásán kívül is. Egyszeri konfigurálás után a felhasználó gombnyomásra fel tudja küldeni az új post-ot a blogjára.
Táblázatkezelő = Spreadsheets
A Google 2006. június 6-án jelentette be az akkor még önálló Google Spreadsheets program tesztverzióját, a teszteléshez fel kellett iratkozni egy webcímen, majd a lehetőségek szerint a Google a jelentkezések sorrendjében e-mailben engedélyezte a hozzáférést. A Writely programjával való összevonás idején már Gmail postafiókkal is elérhető volt, később mindkettőt integrálták a Google Dokumentumokba.
Jellemzők:
* Automatikus mentés
* Képes az Excel (XLS) fájlok és CSV fájlok importálására.
* Képes exportálni Excel (XLS), CSV és HTML formátumokba.
* A táblázat e-mail üzenetben megosztható másokkal.
* Valós idejű csoportmunka szerkesztés közbeni chattel kiegészítve.
* Rendezés, formázás, matematikai függvények használata.
* A dokumentumok mappákba rendezhetők, köztük „vidd és dobd” használatával lehet mozogni
* Magyar nyelvű kezelőfelület
A Google Docs az asztali táblázatkezelők legtöbb alapfunkcióját tartalmazza, köztük a formázást, képleteket, rendezést.Jelenleg számos nehézség akadályozza, hogy a Google táblázatkezelőjét komolyan vehető alternatívaként lehessen kezelni. A nyomtatási funkció használhatatlan. Az importálás során elrontja az ékezeteket, és nem tud mit kezdeni azzal, hogy az Excel-féle CSV-ben a nyelvi beállításoktól függően nem csak vessző lehet (a magyarban például pontosvessző) az elválasztó karakter. A Google Spreadsheets nem érhető el minden böngészővel, például az Operával sem. A szoftver 2007. június 27-től számos nyelven, köztük magyarul is hozzáférhető.
Prezentációkészítő = Presently
2007. szeptember 18-án a Google bejelentette, hogy elkészült a „Presently” kódnevű bemutatókészítő alkalmazásuk is a Google Docs alkalmazáscsomaghoz. Lehetőség van Powerpoint formátumú (.PPT, .PPS) bemutatók feltöltésére, maximum 10 MB méretig.
A Google sikerének titka az előzőekhez képest
De mi is az a PageRank?
A PageRank egy olyan algotitmus az informatikában, amely a hiperlinkekkel összekötött dokumentumokhoz számokat rendel (a számok neve szintén PageRank) azoknak a hiperlink-hálózatban betöltött szerepe alapján.A Google arra a feltételezésre épít, hogy a weboldalak készítői általában azokra az oldalakra linkelnek a saját lapjukról, amiket jónak tartanak, vagyis minden hiperlink felfogható egy-egy szavazatként a céloldalra. Minél több szavazatot kap egy oldal, annál fontosabb, de azt is figyelembe kell venni, hogy a szavazatot leadó oldal mennyire fontos. A PageRank a fontosság számszerűsítése.
2010. május 11., kedd
Webes reprezentáltság
2010. május 10., hétfő
Takács Róbert: A sajtóirányítás története a Kádár-korszakban
(KOBRAEB.ELTE)
Takács Róbert: A sajtóirányítás története a Kádár-korszakban
2009 ősz - Történelem rovat
BTK, Informatikus-könyvtáros szak
1 évfolyam/2. félév
A kommunikációelmélet alapjai
Fodor János
2010
A Médiakutató történelem rovatában találtam rá arra a cikkre, amely a Kárár-korszakbeli sajtóirányítással foglalkozik. Azért választottam ezt a cikket, mert nagyon közel áll hozzám a történelem és ebből kifolyólag sokszor olvasok különböző történelmi témájú folyóiratokat, könyveket stb. Eddigi tanulmányim során azonban sohasem tértek ki erre a témára a tanáraim és még nem is olvastam soha ilyen jellegű cikket.
A cikk írója Takács Róbert 27 oldalon keresztül tárgyalja a korabeli sajtóviszonyokat. A cikkben meglehetősen pontosan és részletesen fejti ki a Kádár-korszakbeli, a párt sajtóval szembeni álláspontját. Részletesen kitér arra, hogy tulajdonképpen semmiféle érdemleges döntést nem hoztak sem az 1956-os forradalom előtti, sem az utána való években.
„A sajtóirányítás szervezetrendszerében nem voltak látványos változások a Kádár-korszakban – még az 1956-ot megelőző évekhez képest sem. A hatalom végig kitartott amellett az elv mellett is, hogy a tájékoztatást a párt osztatlanul irányítja. Ugyanakkor ez az osztatlanság meglehetősen sok áttétellel működő, bizonyos mértékig kusza intézményhalmazban öltött testet. A diktatúra enyhülésével – és a pártirányítás egységének megbomlásával – pedig visszatérő dilemmát okozott, hogyan biztosítható az irányítók összhangja. Az alábbiakban azt tekintem át, milyen régi és új intézményes szereplők vettek részt a hazai sajtó és média irányításában a korszakban, ezek milyen funkciókkal voltak felruházva a tömegtájékoztatással kapcsolatban, illetve milyen változások történtek felépítésükben, feladataikban. Mennyire sikerült a hatalomnak jól működő, hatékony szisztémát létrehoznia? Történtek-e kísérletek a sajtóirányítás rendszerének átalakítására? Magyarázható-e az újságírás, a tömegtájékoztatás gyakorlatában a korszak során beállt változás az intézményrendszer kisebb-nagyobb változásaival?”
Nagyon tetszett a cikk elején lévő bevezetés, ahol a szerző világosan és érthetően megfogalmazza a cikk mondanivalóját. Egyenes kérdésekkel igyekszik felhívni az olvasó figyelmét azokra a pontokra, amelyekre részletesen kitér, illetve ezek a kérdések rávilágítanak arra is, hogy mennyire voltak fontosak ezek a problémák az általa tárgyalt korszakban.
Az író elmondja, hogy a hatalom egy rendkívül bonyolult szervezetrendszert épített ki a sajtó irányítására, amely sokkal összetettebb módon működött a gyakorlatban, mintha minden elgondolás a pártközpontból érkezett volna. Világosan kielemzi azt, hogy az akkoriban még minimális létszámmal rendelkező Sajtóosztálynak nem volt és nem is lehetett megfelelő kapacitása arra, hogy a sajtó minden egyes szálát a kezében tartsa. A sajtóirányításba bevont számos szereplő (Pl.: Agitációs és Propaganda Bizottság - APB) révén viszont több érdek, egymással ütköző elképzelés is megjelenhetett, és mind a sajtó összképében, fejlődésében, mind a konkrét újságírói munkában jelentkezhettek ennek hatásai. A többosztatú irányítás a sajtóban dolgozók mozgásterét is növelte. A sajtóirányítás alá vont újabb és újabb (Pl.: Magyar televízió és a Rádió) területek is hozzájárultak az irányítás kuszaságának növekedéséhez.
Takács Róbert kitér a korszak problémájára is mégpedig, hogy az adott szerkezetet alapjaiban megbontsák, csak a korszak kezdetén és végén merült fel. Viszont azt is kielemzi, hogy mikor jöttek rá a rendszer hibájára, hiszen 1956 végén, 1957 elején az újságírók, az 1980-as évek végén azonban már a nyilvánosság minden résztvevője kereste a nyilvánosság reformjainak lehetőségeit. 1956 végén az újságírók a sajtóban létező monopóliumok (lapalapítás, lapkiadás, papírelosztás) felszámolását, a MÚOSZ érdemi beleszólását tartották kívánatosnak. Három évtizeddel később az 1986-os sajtótörvény nem megújítani, hanem konzerválni igyekezett az addigi működési kereteket, még ha a törvényi szintű szabályozás viszonylagos jogbiztonságot is teremtett, korlátozva a kézi vezérlés lehetőségeit. A törvény ugyanakkor egyáltalán nem utalt a párt sajtóirányításban betöltött szerepére, miközben annak gépezete tovább működött. A következő évtől már a pártfórumokon is az addigi állapot meghaladásának problémája került előtérbe. A hatalom belátta, hogy a politikai intézményrendszer átalakításával a társadalmi nyilvánosság is változni fog, ám akárcsak a politikai pluralizmusnak, úgy a sajtóirányítók nélkül is változatlan módon, a párt érdekei, illetve a hivatalos ideológia dominanciája mentén működő médiának sem találták a képletét. Javaslatai nem léptek radikálisan túl az 1960-as évek második felében, majd később az 1970-es évek során is visszatérő elképzeléseken, amelyek lényegében az érdektagoltság élesebb megjelenítését takarták volna. Ehhez azonban a súlypontok átrendezésén túl nem társult a sajtóirányítási szerkezet megbontása. A pártszervek iránymutatásáról a hatalom nem kívánt lemondani, míg a végrehajtásban az adminisztratív megoldásokat nyitva hagyó, nagyon bizonytalan alternatíva a kommunista újságírók szerkesztőségbeli helytállása maradt. A párton kívülről érkező javaslatok – így a Nyilvánosság Klub megalakításában szerepet vállaló értelmiségiek részéről érkező, 1987-ben Párizsban, majd 1988-ban itthon is megjelenő „Javaslat a sajtónyilvánosság reformjára”, illetve a hivatásos újságírók felszólalásai a MÚOSZ 1988. január 14-ei vitáján viszont már kiléptek az adott rendszer keretei közül, és pártirányítástól mentes szabad, plurális sajtó megteremtését tűzték ki célul.
Az újságok tartalmában bekövetkező változások tehát a korszakban a sajtóirányítási szervezetrendszer érdemi átalakítása nélkül mentek végbe. Az 1960-as években születő párthatározatokkal, intézkedésekkel a hatalom a saját részéről elment a végsőkig. Az azokban aláhúzott elvek működési és hivatkozási alapot teremtettek az újságírók és szerkesztők számára a mozgásterük, a nyilvánosság határainak tágításához, amellyel kisebb-nagyobb mértékben éltek is.
A cikk tehát egészen részletesen tartalmazza a Kádár-korszak sajtóviszonyaira vonatkozó változásokat. Az író részletesen elemzi a problémás területeket valamint a probléma orvoslását, amennyiben egyáltalán orvoslásnak mondhatóak azok az intézkedések, amiket hoztak. Nagyon meglepő, ugyanakkor rokonszenves volt a cikk végén lévő hosszú, részletes bibliográfia, amiből még mélyrehatóbban tájékozódhat a kíváncsi olvasó a Kádár- korszakról és az akkori sajtóról.
http://www.mediakutato.hu/cikk/2000_01_osz/02_bulvarlapok_a_rendszervaltas_utani_magyarorszagon/02.html%20%20%20%20%20%20Bulvárlapok a rendszerváltás utáni magyarországon
http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_01_tavasz/04_sajto_es_iranyitas/07.html Sajtó és irányítás a Kádár-korszak végén
