Hibázott a Samsung

A telefonhacherek köreiben népszerű XDA Developers oldalon megjelentek olyan vélemények,mely szerint biztonsági hibát találtak a Samsung készülékeiben. Az Alephzain nicknevű fórumozó szerint a rendszermagban van a hiba, ezáltal hozzá lehet férni a telefon teljes memóriájához.

A hiba az Exynos 4210 és a 4412 típusú processzorokra épülő eszközöket érinti. Konkrét példaként a Galaxy S2-t és a GalaxyNote 2-t hozza fel. A szakember szerint jó hír,hogy könnyen lehet a telefonokon rendszergazdai jogosultságot szerezni, rossz hír azonban,hogy ez nem kontrollálható, így a hiba bármelyik kódnak lehetővé teszi, hogy átvegye az irányítást a telefon fölött.

Egy másik szakember pedig már közzé is tett egy alkalmazást, ami ilyen módon kihasználja a telefon memóriáját. A szakemberek a Samsungot már értesítették a hibáról. Remélhetőleg hamar elkészül a javított verzió,mert egyes vírusprogramok képesek arra,hogy emelt díjas sms-t küldjenek a felhasználó telefonjáról, aki valószínüleg nem örülne annak,ha a következő hónapban az egekben lenne a telefonszámlája.

Játékok a Facebookon

 A Facebook egy olyan felmérést csinált, melyből kiderül, hogy mik a 2012-es toplistás játékai. A listán csak a 2012-es játékok szerepelnek, a rangsorolás alapja pedig,hogy hány csillaggal jutalmazták a felhasználók az adott játékot. A felmérésben csak a 100 ezer aktív felhasználót elérő játékok vettek részt.

 A lista első helyezettje a Songpop nevű játék,melynek lényege, hogy a sláger címét kell kitalálni egy részlet alapján és az így elért pontszámok versenyeznek az ismerőseink pontszámaival. Az ezüst érmes a Dragon City lett, ahol a sárkányainkat kell nevelgetni, majd megmérkőztetni azokat ismerőseink állataival. A dobogó 3. fokára a Race Bike ügyességi játék került.


 Meglepő azonban, hogy a legnagyobb játéknevek,mint az Angry Birds, a Zygna és a FarmVille nem kerültek fel a listára és az átvariált verziói sem értek el csúcs eredményt.

Ahogy a Facebook kezd egyre kevésbé Amerika központú lenni, úgy szorulnak egyre ki a toplistáról az amerikai fejlesztésű játékok.

Facebook munkaidőben

 Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak, ha alkalmazottjai munkaidőben a közösségi oldalakon lógnak?

 A számítógéppel és internet közelében dolgozó munkavállalók számára igen nagy kísértést jelent, hogy munkaidőben megnézzék az e-mailjeiket, profiljukat, privát üzeneteiket. Azonban  Munka Törvénykönyve magában foglalja, hogy a munkavállalónak a munkaidejében a munkára alkalmas helyen, időben és állapotban rendelkezésre kell állnia a munkáltató által kijelölt munkát a munkáltató utasítása szerint elvégezze.

 Ha a munkaideje alatt a munkavállaló a munkavégzéssel nem kapcsolatot internetes tevékenységet végez, akkor a Munka Törvénykönyvének ezen pontját sérti. Erre tekintettel a munkáltató jogszerűen korlátozza a munkavégzéshez nem szükséges weboldalak használatát. Ugyanezen okok miatt tilthatja meg azt is, hogy a munkavállaló saját eszközeivel (pl.: okostelefon) böngéssze a profilját, ismerősei hozzászólásait.

 A notorikus felhasználók ebben az esetben arra hivatkoznak,hogy naponta 10-15 percet töltenek el a közösségi oldalakon munkaidőben, ám fogalmuk sincs ilyenkor az idő múlásáról. Természetesen más kategóriába tartozik az,ha egy munkavállaló a feladatra várakozás közben folytatja ezeket a tevékenységeit.

 A közösségi médiának akkor is lehetnek káros hatásai, ha a munkavállaló nem munkaidejében használja azokat. A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló akkor sem tabusíthat olyan magatartást, mely a munkavállalója hírnevét rontja, amikor már vége a munkaidejének.

 A közösségi portálokon nem jeleníthet meg a munkavállaló olyan gondolatokat, melyek a munkáltatóját lejáratják, gazdasági és jogi érdekeit rontják. A munkavállalóknak tekintettel kell még lenniük a titokvédelmi szabályokra is, mely szerint bármiféle "üzleti titok" a tudomására jutott, köteles azt megőrizni. Illetve illetéktelen személyeknek információkat nem szivárogtathat ki.

Kapcsolódó cikkek: Mikor lehet munkaidőben lájkolni, hogy ne rúgják ki?

                                   

                                   Munkahely és lájkolás

                                   Munka és jog

                                   A munkáltató felelőssége

Letölthető mikroblogok

 A Twitter még az idén letölthetővé teszi a mikroblogjaiba írt twiteket. A kezdeményezés először egy szűk csoportot érint, de a felhasználókat folyamatosan értesítik az elérhető új változásról.
 A teszt úgy nézett ki, hogy a Twitter megadott egy linket, amin keresztül a felhasználók elérhették az összes twitjük archiválását. A twiteket azután HTML formátumban e-mailben megkapták. A megnyitás után a Twitterhez hasonló oldal nyílik meg, ahol adatbázis formájában megjelennek az eddigi bejegyzéseik, lehet keresni bennük és havi bontásban is megjeleníthetőek. A tesztelők a Twitteren osztották meg a tapasztalataikat a többi felhasználóval.

 A Twitter vezérigazgatója Dick Costolo már nyáron megígérte ezt a változást, de megvalósítani csak most sikerült. Így végre elérhetővé vált a régóta várt szolgáltatás.

Olvadás

 Az amerikai fényképész James Balog nem akarta elhinni a klímaváltozás tényét,ezért csapatával elutazott az Északi- sarkkörre, hogy saját szemével lássa illetve, hogy megörökítse az olvadást dokumentumfilm formájában.

 A fotós és csapata masszív, kiálló sziklafalakra rögzített kamerákat és az így kapott felvételeket néhány másodperces videóban vágták össze. A videón tisztán látszik, amikor néhány perc leforgása alatt egy 7,4 köbkilométeres jégtömb leszakad a grönlandi Ilulissat gleccserről és zuhan bele a tengerbe.

 A brit mozikban pénteken mutatják be a Balogék által készített dokumentumfilmet.

Google és a zene

Tegnap volt  Kodály Zoltán zeneszerző születésének 130. évfordulója.

 A zeneszerző  dolgozta ki a zenetanítás egyik alapkövét, melyet világszerte csak Kodály- módszerként emlegetnek. A Google a mai napon logóval tiszteleg a zeneszerző előtt. A logó azért is jelentette meglepetést, mert a cég sosem jelenti be előre, hogy ki,vagy mi előtt tiszteleg a következő napon, viszont az ötleteket szívesen fogadják a proposals@google.com címen.

 A zeneszerző 1882 december 16-án született Kecskeméten. 1925-től kezdett zenepedagógiával foglalkozni. Az általa kifejlesztett Kodály- módszer mára már világszerte ismert és követett példa a zenepedagógiában. A módszer mindössze a zenei nevelés elveit foglalta össze és nem épített fel szisztematikus tantervet, vagy tanegységet. Az elveket a tanítványaival való beszélgetések után foglalta össze és utólag jegyezte le.

 A Googol évek óta rendszeresen tiszteleg a világ nagy eseményeinek, vagy nagy nevek születésének évfordulója előtt az újra és újra átrajzolt grafikáival. Az oldalon már több ezer ilyen doodle-nek becézett grafika volt látható. A legelsőt az 1998-as Burning Man fesztivál inspirálta. Napjainkban már előfordul az is,hogy egyszerre több ilyen grafika fut és a felhasználó ip- címétől függ,hogy épp melyiket látja. Március elsején például a britek a Szent Dávid-nap, a spanyolok a nemzeti könyvtáruk megalapításának 300. évfordulója, az argentinok pedig a népszerű festőművész, Quinquela Martín születésnapja alkalmából kaptak speciális logót.Március másodikán pedig Arany János születésének 195. évfordulója alkalmából változott át a Google-logó. Akkor a költő legismertebb alakja, Toldi Miklós volt látható, amint a petrencés rúddal mutatja az utat Buda felé. 

Bye,bye Win- pass

  Napjaink számítógépeibe, notebookjaiba különböző, a legújabb technikával rendelkező videokártyákat építik be a szakemberek, hogy mindenféle fennakadás nélkül élvezhessük kedvenc filmjeink, meséink, számítógépes játékaink stb. grafikáját, látványvilágát.
  
  A modern videokártyák azonban nem csupán erre képesek. A legdrágább és persze legjobb videokártyák már alkalmasak tudományos számítások lebonyolítására, illetve kódtörésekre is pláne, ha nem csak 1 db van beépítve a gépünkbe.

  Sokszor halljuk a médiában a különböző hacker botrányokat, illetve a hackerek veszélyét a személyes adatainkra nézve. Egy ilyen "kódtörö szakmeber" egy olyan szuperszámítógépet épített, melybe 25 db AMD Radeon grafikus kártyát épített és amely öt és fél óránként képes feltörni egy hosszúnak számító nyolc karakteres Windows jelszót.

  Az öt és fél órára azért van szükség, mert a gépnek 95^8 variációt kell kipróbálgatnia. Ez hatbilliárd hatszázharmincnégy billió kétszáznégy milliárd lehetséges jelszó meg az apró. A gép másodpercenként 350 milliárd próbálkozást képes tenni másodpercenként.

  A Microsoft a 2003 óta megjelent rendszerekben az NTML nevű törőfüggvényt használja. Ami úgy dolgozik, hogy a felhasználó által megadott jelszót keresztülviszi a törőfüggvényen és ezt tárolja, ezt nevezik hashelésnek, ami egy egyirányú folyamat és amiből nem lehet visszafejteni a kódot. Amikor a felhasználó belép, akkor ő a jelszót adja meg, amit a gép úgy ellenőriz, hogy a beírt szót az NTLM-mel hasheli és az eredményt összehasonlítja a tárolt változattal.

  Mivel a hashelés nem fordítható vissza, ezért az ilyen jelszavakat úgy lehet kitalálni, hogy olyan szavakat keresnek, amikből a megfelelő hash érték lesz. A Jeremi Gosney által épített videokártyákkal működő jelszótörő is ezt a módszert használja iszonyú sebességgel. Az új kódtörő gép titkát nem csak a nagy számú videokártya jelenti, a sebességet egy olyan linuxos szoftver növelte meg, ami lehetővé teszi, hogy az öt szerverbe beépített 25 videokártyát úgy kezelje a kódtörő program, mintha egy gépben lennének.

  Az öt és félóra alatt az összes olyan kódot megfejti, melyben kisbetű, nagybetű, szám, karakter, szimbólum  stb. van. A gyengébb jelszavakkal természetesen gyorsabban boldogul a kódtörő. A 2003 előtti LM nevű hash függvényeket pedig 6 perc alatt feltöri. 

  Minél gyakoribb az a jelszó, amit adott helyen megadunk a program annál gyorsabban feltöri. Így hát érdemesebb minél bonyolultabb jelszót megadni a felhasználói fiókoknál, ámbár 5 és félóra alatt a legbonyolultabb jelszavunkat is megtudhatja akárki.

Kapcsolódó cikkek:

Hat óra alatt elbukik a Windows-jelszó

Száguld a Google

 Nyugodt szívvel mondhatjuk azt, hogy napjainkban a Google a legnagyobb, mindenki által ismert kereső adatbázis. A keresési folyamat azonban elég összetett. Ha kíváncsiak vagyunk egy adott információra, amit beütünk a Google keresőjébe, akkor a keresőcég adatközpontjában számos adattároló szervernek kell működésbe lépnie ahhoz, hogy az összes, valamire használható link előkerüljön.Ezt az eljárást szeretné forradalmasítani az IBM.

  A Google által használt eljárásban jelenleg számos drága és nagy méretű optikai eszközt kell összekötni ahhoz, hogy az elektromos jeleket fénnyé alakítsák át. 

  Ez az eljárás már most is elég gyors, ám az IBM egy csipes megoldással rukkolt elő. Ez egy olyan csip, amelyben a szilíciumba integrálták az optikai összetevőket, tehát az elektromos-optikai konverzió már a lapkában megtörténik. Így a szerverekbe olyan csipek kerülhetnének, amelyek 25 gigabit per másodperces sebességgel szállítanák az adatokat.

  John E. Kelly, az IBM Research igazgatója szerint a cég már készen áll a nagyüzemi gyártásra is. Lényeges szempont még, hogy az IBM a hagyományos csipgyártó eszközökkel, olcsón tudja legyártani az optikai funkciókat ellátó lapkákat.

Kapcsolódó cikkek:

IBM csip optikai adatátvitellel

Őrült sebességre gyorsul az adatátvitel