2010. december 14., kedd

Összefoglaló

A Google sikerének titka az előzőekhez képest:

A Google sikerének titka a Pagerank alkalmazásnak köszönhető, mely egy olyan algotitmus az informatikában, amely a hiperlinkekkel összekötött dokumentumokhoz számokat rendel (a számok neve szintén PageRank) azoknak a hiperlink-hálózatban betöltött szerepe alapján.A Google arra a feltételezésre épít, hogy a weboldalak készítői általában azokra az oldalakra linkelnek a saját lapjukról, amiket jónak tartanak, vagyis minden hiperlink felfogható egy-egy szavazatként a céloldalra Minél több szavazatot kap egy oldal, annál fontosabb, de azt is figyelembe kell venni, hogy a szavazatot leadó oldal mennyire fontos. A PageRank a fontosság számszerűsítése.

Google Dokumentumok:

Dokumentumszerkesztő = Writely

A Writely a Google szövegszerkesztője. Ebben az alkalmazásban mindazoka funkciók megtalálhatóak, amik a Microsoft World szövegszerkesztőben is, előnye azonban,hogy integrálták a blogszerverekkel valamint, hogy a benne készített fájlokat több formátumban is el lehet menteni.

Táblázatkezelő = Spreadsheets

A Google Docs az asztali táblázatkezelők legtöbb alapfunkcióját tartalmazza, köztük a formázást, képleteket, rendezést. Sok előny és hátránya van a programnak. Előnyei pl: a csoportmunkában történő munka, vagy ilyen az automatikus mentés, hátrányai pl:hogy lehagyja az ékezeteket.

Prezentációkészítő = Presently

2007. szeptember 18-án a Google bejelentette, hogy elkészült a „Presently” kódnevű bemutatókészítő alkalmazásuk is a Google Docs alkalmazáscsomaghoz. Lehetőség van Powerpoint formátumú (.PPT, .PPS) bemutatók feltöltésére, maximum 10 MB méretig.

A Google sikerének titka:

Első forrás:
Wikipédia
2010. szeptember 10.
http://hu.wikipedia.org/wiki/PageRank

Ez a forrás mutatja be a legszemléletesebben a Google sikerének titkát a pagerank alkalmazást, valamint azt,hogy ténylegesen hogyan lehet kiszámolni a pageranket.Rámutat a különböző manipulációkra, logókra,stb.

Második forrás:
Technológia- áttekintés
2010. szeptember 10.
http://hu.wikipedia.org/wiki/PageRank

Ez a forrás is a wikipédiához kapcsolódik és az előző cikkhez hasonlóan a pagerank keresési, illetve besorolási módjaira világít rá. Mindemellett azt is megtudhatjuk a forrásból, hogy a Google még mindig fejleszti ezt az alkalmazást.

Harmadik forrás:
Bernard Girard: A Menedzsment forradalma- A Google modell 37-40.oldal
2009-ben frissített kézirat alapján
http://books.google.hu/books?id=PpC4e6-RA2MC&pg=PA37&lpg=PA37&dq=google+menedzsment+%FAj%EDt%E1sai&source=bl&ots=4GZQKZPXGm&sig=CVtkQEo8NNxjjmjN5uGfnWk8jUU&hl=hu&ei=PoHMTKaCL4zOswaTw9ynAQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CBYQ6AEwAA#v=onepage&q&f=true

A könyvnek ez a fejezete a Google menedzsment titkaira ad némi rálátást.Tudomást szerezhetünk az oldalak osztályozásának módzseréről.

Negyedik forrás:
Larry Page:
2010. szeptember 17.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Larry_Page

Ebben a cikkben a Google egyik alapító-tulajdonosának az életét ismerketjük meg, valamint a Google történetét.

Ötödik forrás:
Sergey Brin
2010.szeptember 30.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sergey_Brin

A cikk a Google másik alapító-tulajdonosát ismerhetjük meg a cikkből,valamint szintén ismerteti ez a cikk is a Google történetét.

Google dokumentumok:

Hatodik forrás:
Google dokumentumok
2010.
http://www.google.com/google-d-s/intl/hu/tour1.html

Az oldal a Google dokumentumok létrehozására nyújt lehetőséget.

Hetedik forrás:
Google dokumentumok
2010. Október 6.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Google_Dokumentumok

A cikk részletesen ismerteti a Google Dokumentumok által kínált lehetőségeket.

Nyolcadik forrás:
Writely
2006.Március 9.
http://arstechnica.com/old/content/2006/03/6355.ars

A cikk szerzője angol nyelven részletes tájékoztatást ad a Writely-ról és a vele kapcsolatos tapasztalatiról.

Kilencedik forrás:
Spreadsheets
2010. november 1.
http://en.wikipedia.org/wiki/Spreadsheet

A cikk angol nyelven ismerteti a táblázatkezelő használatát.Bemutatja a különböző használati módszereket,amiket rendszerint képekkel szemléltet.

Tizedik forrás:
Presently:
2007.február 4.
ttp://www.zdnet.com/blog/google/google-docs-to-support-powerpoint-presentations-soon/465

A Presently megjelenésekor kiadott hírdetés,amely elmondja,hogy a google legetővé teszti az online prezentációkészítést is.

2010. november 18., csütörtök

A Google dokumentumok

A Google Dokumentumok egy webalapú irodai alkalmazáscsomag a Google-től, mely táblázatkezelőt, szövegszerkesztőt és prezentációkészítőt tartalmaz.Ajax és XML használatán alapul a Web 2.0 típuspéldájaként.

Dokumentumszerkesztő = Writely

A Writely egy G-mail postafiókkal elérhető webws dokumentumszerkesztő volt,amit integráltak a Google Dokumentumokba. Alkalmas csoportmunkában történő szövegszerkesztésre és az egyes dokumentumokhoz felhasználónkénti jogosultságokat lehet beállítani. Felhasználói felülete egy webböngészőben megjelenő WYSIWYG szövegszerkesztőé: a menük, gyorsbillentyűk, párbeszédablakok emlékeztetnek más grafikus szövegszerkesztőkére, mint a Microsoft Word vagy az OpenOffice.org.
A fájlok tárolására nem szabtak meg felső korlátot, de az egyes szöveges állományok nem haladhatják meg az 500 kilobájtot, a képek pedig a 2 megabájtot.A Google Docs szövegszerkesztőjének fontos képessége, hogy a benne készített fájlokat el lehet menteni a Microsoft Word-féle .doc formátumban, Postscript állományként, RTF-ként és ODF fájlokként, amiket aztán meg lehet nyitni, szerkeszteni vagy ki lehet nyomtatni számos irodai alkalmazáscsomaggal. A mentés lehetséges HTML és PDF formátumban is.
A Google Docsot integrálták blogszerverekkel, a Google saját Blogger szolgáltatásán kívül is. Egyszeri konfigurálás után a felhasználó gombnyomásra fel tudja küldeni az új post-ot a blogjára.

Táblázatkezelő = Spreadsheets

A Google 2006. június 6-án jelentette be az akkor még önálló Google Spreadsheets program tesztverzióját, a teszteléshez fel kellett iratkozni egy webcímen, majd a lehetőségek szerint a Google a jelentkezések sorrendjében e-mailben engedélyezte a hozzáférést. A Writely programjával való összevonás idején már Gmail postafiókkal is elérhető volt, később mindkettőt integrálták a Google Dokumentumokba.
Jellemzők:
* Automatikus mentés
* Képes az Excel (XLS) fájlok és CSV fájlok importálására.
* Képes exportálni Excel (XLS), CSV és HTML formátumokba.
* A táblázat e-mail üzenetben megosztható másokkal.
* Valós idejű csoportmunka szerkesztés közbeni chattel kiegészítve.
* Rendezés, formázás, matematikai függvények használata.
* A dokumentumok mappákba rendezhetők, köztük „vidd és dobd” használatával lehet mozogni
* Magyar nyelvű kezelőfelület
A Google Docs az asztali táblázatkezelők legtöbb alapfunkcióját tartalmazza, köztük a formázást, képleteket, rendezést.Jelenleg számos nehézség akadályozza, hogy a Google táblázatkezelőjét komolyan vehető alternatívaként lehessen kezelni. A nyomtatási funkció használhatatlan. Az importálás során elrontja az ékezeteket, és nem tud mit kezdeni azzal, hogy az Excel-féle CSV-ben a nyelvi beállításoktól függően nem csak vessző lehet (a magyarban például pontosvessző) az elválasztó karakter. A Google Spreadsheets nem érhető el minden böngészővel, például az Operával sem. A szoftver 2007. június 27-től számos nyelven, köztük magyarul is hozzáférhető.

Prezentációkészítő = Presently

2007. szeptember 18-án a Google bejelentette, hogy elkészült a „Presently” kódnevű bemutatókészítő alkalmazásuk is a Google Docs alkalmazáscsomaghoz. Lehetőség van Powerpoint formátumú (.PPT, .PPS) bemutatók feltöltésére, maximum 10 MB méretig.

A Google sikerének titka az előzőekhez képest

A Google előtt számos keresőmotor létezett(pl: Wandex, Aliweb, Lycos, Archie, stb.), melyek különböző módszerekkel kerestek a dokumentumok között. 1996-ban azonban a Standford Egyetemen Larry Page és Sergey Brin megalkotta a Google-t, ami a hivatkozási népszerűségét vizsgáló PageRank algoritmuson alapult. Ez a korabeli keresőkhöz képest nagyon fejlett volt.Sorrendezésének köszönhetően hamar kiszorította a versenytársait és 2001 körül egyeduralkodóvá vált. A PageRank segítségével a Google elemezni tudja a különböző oldalak közötti kapcsolatokat, és ennek segítségével sokkal relevánsabb találatokat tud visszaadni, mint más keresők.

De mi is az a PageRank?

A PageRank egy olyan algotitmus az informatikában, amely a hiperlinkekkel összekötött dokumentumokhoz számokat rendel (a számok neve szintén PageRank) azoknak a hiperlink-hálózatban betöltött szerepe alapján.A Google arra a feltételezésre épít, hogy a weboldalak készítői általában azokra az oldalakra linkelnek a saját lapjukról, amiket jónak tartanak, vagyis minden hiperlink felfogható egy-egy szavazatként a céloldalra. Minél több szavazatot kap egy oldal, annál fontosabb, de azt is figyelembe kell venni, hogy a szavazatot leadó oldal mennyire fontos. A PageRank a fontosság számszerűsítése.

2010. május 11., kedd

Webes reprezentáltság

Igen elgondolkodtató az a kérdés,hogy mi hiányozhat a színházak és musicalak világának webwes reprezentáltságához.Pedig a válaszok egyszerűek.Első oka,hogy a mai rohanó világban nem biztos,hogy az embereknek van ideje ilyesmikkel foglalkozni.Második oknak talán a pénzhiányt mondanám,mert minden ilyen típusú fejlesztés általában pénzigényes.Azt viszont tudjuk,hogy Magyarországon a kultúra háttérbe van szorítva.Harmadik okának pedig azt mondanám,hogy a felhasználóknak nincs erre igényük,vagy ha van is ráigény az olyan elenyésző létszámú közösséget érint,hogy senkisem foglalkozik velük.Ha engem bíznának meg a feladattal,hogy tegyek valamit az ügy érdekében,az lenne az első lépésem,hogy kérdőívet készítenék a színházi hírlevesekre feliratkozottak között,melynek legfontosabb kérdései arra irányulnának,hogy egy esetleges ilyen intézkedéstől mit várnak.Hogy van-e jó vagy rossz példa ilyen ketdeményezésre,azt nehéz megítélni,hiszen ahány ember annyi szokás illetve igény,és azt nem tudom megmondani,hogy amit én jónak ítélek meg az a többi x embernek is ugyanúgy megfelel-e,vagy fordítva.Azt viszont tudom,hogy ha nekem kellene egy ilyen mashupot létrehozni,akkor a fórumokat mindenképpen megpróbálnám ide csoportosítani,benne lenne az a startlapos link,amit néhány bejegyzéssel előbb már említettem,ezen kívül pedig a felhasználói igényeket kielégítő szolgáltatások lennének a középpontban.Azt pedig,hogy minél többen látogassák az oldalt könnyű lenne elérni,hiszen ha az elektronikus kérdőívet kitöltik az emberek,akkor ugyanúgy lehet egy az oldalt reklámozó hírdetést küldeni nekik,amely kattintható linkként tartalmazza az oldalt.Ezen kívül különvöző internetes oldalakon is (pl:est.hu,exit.hu,stb) lehetne reklámozni az oldalt. Ez azt hiszem megfelelően hozzájárulna az oldal sikeréhez.

2010. május 10., hétfő

Takács Róbert: A sajtóirányítás története a Kádár-korszakban

Kozma Brigitta Anikó
(KOBRAEB.ELTE)
Takács Róbert: A sajtóirányítás története a Kádár-korszakban
2009 ősz - Történelem rovat
Eötvös Loránd Tudományegyetem
BTK, Informatikus-könyvtáros szak
1 évfolyam/2. félév
A kommunikációelmélet alapjai
Fodor János
2010


A Médiakutató történelem rovatában találtam rá arra a cikkre, amely a Kárár-korszakbeli sajtóirányítással foglalkozik. Azért választottam ezt a cikket, mert nagyon közel áll hozzám a történelem és ebből kifolyólag sokszor olvasok különböző történelmi témájú folyóiratokat, könyveket stb. Eddigi tanulmányim során azonban sohasem tértek ki erre a témára a tanáraim és még nem is olvastam soha ilyen jellegű cikket.
A cikk írója Takács Róbert 27 oldalon keresztül tárgyalja a korabeli sajtóviszonyokat. A cikkben meglehetősen pontosan és részletesen fejti ki a Kádár-korszakbeli, a párt sajtóval szembeni álláspontját. Részletesen kitér arra, hogy tulajdonképpen semmiféle érdemleges döntést nem hoztak sem az 1956-os forradalom előtti, sem az utána való években.
„A sajtóirányítás szervezetrendszerében nem voltak látványos változások a Kádár-korszakban – még az 1956-ot megelőző évekhez képest sem. A hatalom végig kitartott amellett az elv mellett is, hogy a tájékoztatást a párt osztatlanul irányítja. Ugyanakkor ez az osztatlanság meglehetősen sok áttétellel működő, bizonyos mértékig kusza intézményhalmazban öltött testet. A diktatúra enyhülésével – és a pártirányítás egységének megbomlásával – pedig visszatérő dilemmát okozott, hogyan biztosítható az irányítók összhangja. Az alábbiakban azt tekintem át, milyen régi és új intézményes szereplők vettek részt a hazai sajtó és média irányításában a korszakban, ezek milyen funkciókkal voltak felruházva a tömegtájékoztatással kapcsolatban, illetve milyen változások történtek felépítésükben, feladataikban. Mennyire sikerült a hatalomnak jól működő, hatékony szisztémát létrehoznia? Történtek-e kísérletek a sajtóirányítás rendszerének átalakítására? Magyarázható-e az újságírás, a tömegtájékoztatás gyakorlatában a korszak során beállt változás az intézményrendszer kisebb-nagyobb változásaival?”
Nagyon tetszett a cikk elején lévő bevezetés, ahol a szerző világosan és érthetően megfogalmazza a cikk mondanivalóját. Egyenes kérdésekkel igyekszik felhívni az olvasó figyelmét azokra a pontokra, amelyekre részletesen kitér, illetve ezek a kérdések rávilágítanak arra is, hogy mennyire voltak fontosak ezek a problémák az általa tárgyalt korszakban.
Az író elmondja, hogy a hatalom egy rendkívül bonyolult szervezetrendszert épített ki a sajtó irányítására, amely sokkal összetettebb módon működött a gyakorlatban, mintha minden elgondolás a pártközpontból érkezett volna. Világosan kielemzi azt, hogy az akkoriban még minimális létszámmal rendelkező Sajtóosztálynak nem volt és nem is lehetett megfelelő kapacitása arra, hogy a sajtó minden egyes szálát a kezében tartsa. A sajtóirányításba bevont számos szereplő (Pl.: Agitációs és Propaganda Bizottság - APB) révén viszont több érdek, egymással ütköző elképzelés is megjelenhetett, és mind a sajtó összképében, fejlődésében, mind a konkrét újságírói munkában jelentkezhettek ennek hatásai. A többosztatú irányítás a sajtóban dolgozók mozgásterét is növelte. A sajtóirányítás alá vont újabb és újabb (Pl.: Magyar televízió és a Rádió) területek is hozzájárultak az irányítás kuszaságának növekedéséhez.
Takács Róbert kitér a korszak problémájára is mégpedig, hogy az adott szerkezetet alapjaiban megbontsák, csak a korszak kezdetén és végén merült fel. Viszont azt is kielemzi, hogy mikor jöttek rá a rendszer hibájára, hiszen 1956 végén, 1957 elején az újságírók, az 1980-as évek végén azonban már a nyilvánosság minden résztvevője kereste a nyilvánosság reformjainak lehetőségeit. 1956 végén az újságírók a sajtóban létező monopóliumok (lapalapítás, lapkiadás, papírelosztás) felszámolását, a MÚOSZ érdemi beleszólását tartották kívánatosnak. Három évtizeddel később az 1986-os sajtótörvény nem megújítani, hanem konzerválni igyekezett az addigi működési kereteket, még ha a törvényi szintű szabályozás viszonylagos jogbiztonságot is teremtett, korlátozva a kézi vezérlés lehetőségeit. A törvény ugyanakkor egyáltalán nem utalt a párt sajtóirányításban betöltött szerepére, miközben annak gépezete tovább működött. A következő évtől már a pártfórumokon is az addigi állapot meghaladásának problémája került előtérbe. A hatalom belátta, hogy a politikai intézményrendszer átalakításával a társadalmi nyilvánosság is változni fog, ám akárcsak a politikai pluralizmusnak, úgy a sajtóirányítók nélkül is változatlan módon, a párt érdekei, illetve a hivatalos ideológia dominanciája mentén működő médiának sem találták a képletét. Javaslatai nem léptek radikálisan túl az 1960-as évek második felében, majd később az 1970-es évek során is visszatérő elképzeléseken, amelyek lényegében az érdektagoltság élesebb megjelenítését takarták volna. Ehhez azonban a súlypontok átrendezésén túl nem társult a sajtóirányítási szerkezet megbontása. A pártszervek iránymutatásáról a hatalom nem kívánt lemondani, míg a végrehajtásban az adminisztratív megoldásokat nyitva hagyó, nagyon bizonytalan alternatíva a kommunista újságírók szerkesztőségbeli helytállása maradt. A párton kívülről érkező javaslatok – így a Nyilvánosság Klub megalakításában szerepet vállaló értelmiségiek részéről érkező, 1987-ben Párizsban, majd 1988-ban itthon is megjelenő „Javaslat a sajtónyilvánosság reformjára”, illetve a hivatásos újságírók felszólalásai a MÚOSZ 1988. január 14-ei vitáján viszont már kiléptek az adott rendszer keretei közül, és pártirányítástól mentes szabad, plurális sajtó megteremtését tűzték ki célul.
Az újságok tartalmában bekövetkező változások tehát a korszakban a sajtóirányítási szervezetrendszer érdemi átalakítása nélkül mentek végbe. Az 1960-as években születő párthatározatokkal, intézkedésekkel a hatalom a saját részéről elment a végsőkig. Az azokban aláhúzott elvek működési és hivatkozási alapot teremtettek az újságírók és szerkesztők számára a mozgásterük, a nyilvánosság határainak tágításához, amellyel kisebb-nagyobb mértékben éltek is.
A cikk tehát egészen részletesen tartalmazza a Kádár-korszak sajtóviszonyaira vonatkozó változásokat. Az író részletesen elemzi a problémás területeket valamint a probléma orvoslását, amennyiben egyáltalán orvoslásnak mondhatóak azok az intézkedések, amiket hoztak. Nagyon meglepő, ugyanakkor rokonszenves volt a cikk végén lévő hosszú, részletes bibliográfia, amiből még mélyrehatóbban tájékozódhat a kíváncsi olvasó a Kádár- korszakról és az akkori sajtóról.
Hivatkozások:

2010. május 8., szombat

Az egyén szerepe





Az egyén teljesen alá van rendelve a közösségi létnek,az egyéni sikereit itt nem veszik figyelembe,de nem is törekszik rá senki sem.Az egyén az interneten keresett és talált információkat nem birtokolja,hanem a közösség szolgálatába állítja.Itt teljes mértékben az egy mindenkiért elv működik.

2010. április 28., szerda

Kikapcsolva vagy bekapcsolva

A 2. félév eleje eleje óta folyamatosan tanulmányozom ezt a fórumot.Sohasem említett egy rajongó sem olyat,hogy a weben a musical és színház műfajában valamilyen aktívitás létrejött volna,így nagy meglepetés ért,mikor rákeresetem a webszínház kifejezésre és láss csodát értelmes oldalt találtam.Lehet,hogy beépülök a fórumozók közé és megosztom velük a "szerzeményemet".
Amint látom a virtuális közegnek nemsok hatása van a valós közegre,hacsak nem nevezhetjük az internetes helyfoglalást vagy jegyvásárlást annak.Egyébként a fórumon kívül az emberek semmiféle közös rendezvényt nem szerveznek.Kicsit lusták ilyen szempontból vagy csak egyszerűen nincs közöttük olyan,aki kézbe venné az irányítást(amiben a hozzászólások alapján biztos vagyok).
A tématerülettel vagyis inkább ezzel a kis csoporttal foglalozó riportoknak vagy cikkeknek nyoma sincs a médiában.Igaz csodákat nem várhatok ettől a fórumtól,mert nem egy Michael Schumacher rajongói oldalról van szó.Itt csak egyszerű művelődésre vágyó emberek csevegnek egymással.

2010. április 23., péntek

Információszerzés

"Az információ hatalom."-Ezzel a mondattal nyugodtan élhetnének azok a fórumozóim,akik törzstagok.Ők mindig mindent pontosan tudnak dátum szerint,helyszín szerint stb.Utánanéztem,hogty honnan juthatnak mindig ennyire pontos információhoz és láss csodát mit találtam: Musical lap.Valószínüleg ez a megoldás kulcsa,itt minden információ adott.Tulajdonképpen nem is kell több dolgot keresnem,mert innen elérhetőek a "nagy nevek rajongói oldalai pl:Feke Pálé vagy a Csengeri Attiláé és még sok más nagy névé.Azok a lelkes fórumozók sincsenek akadályozva,akik esetleg egy-egy musical dalszövegét szeretnék megkeresni,mert arra is lehetőség van több oldalon is pl: a lyrich-en.Ha valaki esetleg hallott egy darabról,de nem tudja,hogy érdemes-e megnézni,itt akármikor belekukkanthat pl:a Démonológiába.Ezen az oldalon ugyanígy megtalálhatók különböző színházi magazinok vagy színházportálok is.Tehát ez az az oldal,ami teljes mértékben átfoja a témát.Ez a blog kohéziós ereje.

In real life

Az emberek társas lények és ennek a társas kapcsolatnak a lényege pedig a kommunikáció.Az én fórumozóim között pedig az internet segítsége nélkül semmiféle kommunikáció nem jöhetne létre.Nem hiszem,hogy az ország keleti és nyugati fele ilyen gyakran beszélne egymással a színházi előadásokról,ha ez az oldal nem lenne.A digitalizálódás nagyban megkönnyíti a fórumozóim élményét,hiszen a honlapokról rengeteg a számukra hasznos információt le tudnak keresni.Pl:nem kell kilométereket utazni egy repertoire-ért stb.Ezeknek azonban nem határozhatók meg konkrét időbeli szakaszai,mert minden színház folyamatosan frissíti az oldalát.Ez az egész pedig tulajdonképpen a multimédia hálózati térhódításának köszönhető.Minél izgalamasabb fotókat vagy videókat tesznek fel az előadásokról,próbákról vagy a színészekről,annál nagyobb lesza valószínűsége annak,hogy sikeresek lesznek az előadások és annak is,hogy a fórumozók közül is sokan részt fognak venni rajtuk.Adatbázis alapúvá semmiképp nem válik ez a téma,de sokan hoznak létre a témához kapcsolódó blogokat vagy portálokat.Ez ennél a témánál kicsit nehezen behatárolható,mert nem biztos,hogy pont egy fórumozó hozza azt létre.
A támaterületnek az az egyik legjobb tulajdonsága,hogy elegendő az áttekintéshez pusztán a web-es információ,hiszen az előadások,a jegyárak a különböző fellépések mind-mind megtalálhatók egy-egy rajongói oldalon vagy színházi portálon-És tulajonképpen ez az ami ez egész fórumot meghatározza.

2010. március 26., péntek

Ismerkedjünk személyesen is

Az utóbbi időben megint kezdi aktiválni magát a társaság,persze ez érthető,hiszen itt a tavasz,bezsonganak az emberek,tombolnak a hormonok és nem utolsó sorban megkezdődnek a nagy tavaszi színházi fesztiválok.
A fórumozók körében megfigyelhető,hogy egész gyakran személye kapcsolatba kerülnek egymással,ami talán nem is fura,mert vannak akik el szeretnének jutni egy-egy előadásra,meg is veszik a jegyet,de a sors keze közbeszól és nem tekinthetik meg a hőn áhított darabot.Ez az illető gondol egyet és nem szetené,hogy a drága x-ezres jegyei kárba vesszenek ezért felkínálja őket a fórumozóknak,akik szinte azonnal lecsapnak rájuk.Ez a legkorrektebb dolog,hiszen mindenki jól jár, a fórumozó elmegy az előadásra, a jegy ára pedig visszavándorol a pórul járt paciensük zsebébe.:

Sziasztok!Eladó két darab jegy a Rebecca című előadásra március 19.-ére esti előadásra.A szereposztásban Vágó Zsuzsiék vannak én meg Szinetárékkal szeretném látni, megígérték, hogy aznap ők lesznek, nem így lett ezért eladó vagy cserélhető a jegy értékegyeztetéssel a 18.-ai vagy a 20.-ai esti előadásra.Részletek, érdeklődés: zsuti@citromail.hu vagy 30/708-4961

A fórumon belüli személyes kapcsolatfelvétel legtipikusabb példája általában ilyen vagy ehhez hasonló.Drága színházkedvelő barátaim nem szoktak együtt bulizni menni,hm.....pedig ha tudnák,hogy mit hagynak ki......na de régi jó gimis mondás szerint kinek a pap,kinek a paplan,na tessék ők meg csak a színházat választják..........:)
Ezeknek az emberkéknek nagy baja,hogy nem szeretnek társalogni,nem akarnak kialakítani semmiféle olyan kapcsolatot,ami esetleg összehozhatná őket,nincsenek weboldalaik,levlistáik stb.,nekik a színházak weboldalai tökéletesen megfelelnek.Anank,hogy valakinek ilyen igénye lenne még csak a hült helye sem található.Szomorú,de ez van,művészlelkek,nincs mit tenni.Kicsit maguknak valók is,mert azt az információt,ami a birtokukban van nem osztják meg külső emberekkel csak a fórum tagjaival,pedig ha tudnák,hogy folyamatosan figyelem őket.....:P

2010. március 14., vasárnap

Kifulladás és újjáéledés

A kis társaságom nem valami találékony, a beszélgetéseikben igazi hullámhegyek és hullámvölgyek váltakozása figyelhető meg.Ezt a periodikus váltakozást a témák véglegessége okozza.Egy-egy új darab megjelenésekor csúcsforgalom van,de ha nincs aktuális premier,akkor elvétve található egy-két hozzászólás.
Külső hivatkozások egész sok helyen találhatók a hozzászólások között.Ezek egész jól beépültek a fórumozók életébe:

"Ez érdekes lehet:

Berzsenyi, József Attila, Konfuciusz, Oscar Wilde, Bartók, Thomas Mann, Dosztojevszkij, Ady, Latinovits, Tolsztoj, Petri György, Orwell, Karinthy, Hamvas Béla, Pilinszky, Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Radnóti, Kodály, Márai, Németh László írásaiból összeállított önálló est potom 1500Ft-ért márc. 18-án

Részletek itt"

Az ehhez hasonló hivatkozásokra általában mindig érkeznek reakciók.Bár erre még nem reagált senki,mert ez egész friss március 08-i hozzászólás volt.

2010. március 7., vasárnap

Párbeszéd stílusok

A fórumbejegyzéseket olvasgatva észrevettem,hogy a kommunikáció elég sok funkciója megjelenik a bejegyzésekben.Az utolsó néhány bejegyzésben rendkívül jól észlelhető a referenciális funkció:

A Magyar Színházból, a Tornádó valamint a Time együttesből, illetve a televízióból jól ismert Szabó Máté két kollégájával, a szintén Magyar színházas Horváth Zolival, valamint a 2006-ban a Jordán-Lukács osztályban végzett Andrássy Mátéval egy különleges előadást tartanak az V. kerületi Arany János 10. szám alatt 23-án kedden.

Pantomim - kicsit másképp.

"Célunk, hogy novellákon, dalokon, vagy akár saját történeteken keresztül, ezek mímes ábrázolásával megmutassuk, hogy a pantomim élő, érdekes, szórakoztató műfaj." Némajáték és annak szinkronizálása egy időben.Kedves barátaim, sok munkájukat láttam már, ez is nagyon jó lesz, gyertek el, nézzétek meg!



Az emotív funkció is nagyon jól felismerhető a bejegyzések között:

Sziasztok kedves színház kedvelők!

Szeretném mindenkinek a figyelmébe ajánlani a Koldusoperát.Szerintem nagyon elgodnolkodtató, és a rendezésnek köszönhetően(Rudas Attila) még vicces és szórakoztató is. Aki szeretne egy jó estét azt szeretettel várjuk Április 16, 23, Május 25, 26, Június 13, vagy 14.-én 19 órakkor a MOM Művelődési Központban(moszkvárol 4 megálló 61-es villamossal, kör alakú nagy épület) A belépő 600 ft, helyszínen kapható.

Lehet hogy elfogult vagyok :) de nekem tényleg hihetetlenül nagyon tetszik :) tehát ajánlom mindenkinek nagyon sok szeretettel!!!

Nekem Dolhai Atti a kedvencem. Fantasztikusan énekel! :)))

Esetenként a kommunikáció konatív funkciója is megjelenik,melyre egy igen szemléletes példát találtam:

Sziasztok!
A szakdolgozatomhoz közvéleménykutatok színházas témában. Kérlek, ha időd engedi és van kedved segíteni egy kérdőív kitöltésével, írj egy mailt a címemre! Ha sokat jársz színházba, pláne jelentkezz légyszi! :))) Egészen július 8-ig aktuális a dolog! Előre is köszi!! További szép napot! :))

Olykor-olykor megjelenik a fatikus funkció is,bár ez annyira nem jellemző a fórumra:

Jön valaki a délutáni Dolhai-koncertre?


A metanyelvi funkció végigkíséri a fórum egészét:

-Látta már valaki a Mozart-ot nem Szinetár Dórával. Lemezen ő énekel, s van egy dal (forog a tánc), amitől mindig borzongok, annyira jó. Áprilisra van jegyem, de az egyáltalán nem biztos, hogy ő fog énekelni.

-Mozart!: bevallom többet láttam Siménfalvy Ágotával, mint Szinetár Dórival, és számomra Ágó hitelesebb - bár ízlések. Igazából mindkét lányt szeretem, úgyhogy ne aggódj, nem fogsz csalódni... :)

-Szia! Én is Ágotával láttam mindkétszer, eszméletlen jó! Mondjuk az éneknél Dóri sem rossz! Viszont nekem MÁZS hangja sokkal jobban tetszik Dolhaiénál (a lemezen szintén Attila énekel, Zsolt jobb). Azaz nem fogsz csalódni!Üdv. Krb.


A poetikai funkció is mindvégig jelen van a fórumban:


:-) Én a három órás előadáson voltam. Ekkor megakadtak a létrával a kőművesek, időnként berecsegett a mikrofon (pont az egyik legjobb dalnál), és Krassy meg Mahó kissé rosszkedvűek voltak, és ez látszott is rajtuk (mindkettejüket kedvelem, ezért is figyeltem nagyon rájuk). De szerintem is össze fog ez érni, amennyiben nem csak egy ünnepi kísérlet marad az előadás. Nagy élmény volt újra látni Dunai Tamást, Psota Irént, Hűvösvölgyi Ildikót. És a fiatal srácok is tetszettek, Nagy Sándort már ismertem (helló, Raoul), a másik kettőről (Serbán Attila és Szente Vajk) még nem hallottam, de akkora lelkesedéssel (és szép hanggal) játszottak a színpadon, hogy egyből megszerettem őket.

És a gyerekkórus azzal a legfeljebb öt éves kis mazsolával... :-D



Azt hiszem ez a fórum a kommunikáció minden funkciójának eleget tesz.



2010. március 1., hétfő

Mennyire dominánsak a törzstagok?

Az én kis pletykás társaságom fórumjához számos rokon topik kapcsolódik,ezek általában a musical előadások címei alatt futnak,de akad köztük olyan is,ami egy-egy színház "életével" foglalkozik vagy a régi nagy színészekkel vagy a színitanodákkal.Azok a topikok,amik az előadásokkal foglalkoznak valamivel kicsit szorosabban kapcsolódnak a választott fórumomhoz.A musical és színház fórumon a rajongók sokszor véleményezik az előadásokat csakúgy,mint a többi fórumon.Február 22-e óta még mindig nem volt újabb hozzászólás,bár mit várjak a jónéptől,ha maga az alapító is csak négyszer szólt hozzá.
Azt viszont észrevettem a régebbi hozzászólásokban az új nickeket barátságos fogadtatásban részesíti az a kb. 50 állandó tag (végre egy kis szenzáció):).
Nem nagyon jellemzőek a konfliktusok,de egy kettő mégis előfordul.Ezek a veszekedések vagy beszólások akkor jellemzőek,ha már nagyon elterelődik a "beszélgetés" az adott témáról és valaki pl: leírja az egész napi programjá,na igen kit érdekel,hogy a másik csak 11-kor kel fel,mikor nekem már 7-kor talpon kell lennem.:)
Az átlagos hozzászólás számot heti vagy havi átlagban is nehéz lenne még csak becsülni is,mert vannak nagyon aktív és nagyon passzív időszakok.Az aktívabb időszak inkább a nyári,mert akkor van a legtöbb premier és a legtöbb szabadtéri előadás (pl:Szeged).
A törzstagok hozzászólásai is változóak. Van,amikor ők utalják a beszélgetést,de van amikor nem lelkesednek a témáért és nem írnak semmit.Az utóbbi hozzászólásokban pl egyáltalán nem láttam a törzstagok hozzászólásait hm.....lusta banda.Nincs kifejezetten egy-két ember,aki dominánsan uralkodna a fórum hozzászólásokon,mindenkinek lehetőséget adnak a kibontakozásra.A kialakult kis közösségre pedig már-már azt is lehet mondani,hogy családias,mert ünenpek alkalmával felköszöntik egymást.Azért ez igazán szép gesztus:)

2010. február 26., péntek

Milyen céllal nyitották meg a topikot?

Ahogy részletesebben beleolvastam a fórumba arra a megállapításra jutottam,hogy a fórumozók általában jegyvásárlást vagy jegycserét intéznek itt.Ha pedig épp nem ilyen témáról van szó,akkor azt írják meg,hogy melyik előadás hol lesz látható a közeljövőben és,hogy arra milyenek a jegyárak.Komolyan mondom néha az az érzésem,mintha piacon lennék.(-Itt olcsóbb a jegy ide tessék jönni.500 Ft árkedvezményt adok,vagy -Friss jegyet tessék a szimbati Mozartra.)

A fórum megnyitója GW. azzal a kérdéssel nyitotta meg a fórumot,hogy:"Szerintetek mennyire életképes ma a musical itthon?"Tehát nyilván nem az volt a célja,hogy jegyeket adjanak el vagy vásároljanak. A kérdésére a kezdeti időszakban még válaszoltak is a fórumozók.

Született néhány érdekes válasz is:"
Szerintem elég kedvelt műfaj. Könnyedebb, mint az opera, általában populáris a zene és a téma is. És hát rengeteg örökzöld darab bizonyítja, hogy nálunk is szeretik, hiszen teltházzal megy mindig: pl. Macskák, West Side Story." vagy

"Nagyon szeretem ezt a műfajt, kedvencem: a Valahol Európában, már legalább 15-cccör láttam, most vagyok 14 éves, de már jáccottam benne Kuksit, és Pötyit:-)

Tudom kívülről az összs dalt, és az egész szövegkönyvet is, tehát bármikor bármilyen szerepet el zudnék jácccani benne:-)

2010. február 24., szerda

Általános jellemzők a színház rajongók fórumáról

Azt hiszem a szívemhez legközelebb álló topikot sikerült kiválasztanom.A színházak és musicalak világa már egészen kislány korom óta foglalkoztat.Közel 5 éve musical színészi pályára készülök,de valamilyen oknál fogva nem mertem jelentkezni,talán féltem a kudarcoktól,de ez most nem is számít.
Kíváncsi voltam,hogy hány embert érint még rajtam kívül ez a téma,nem is az,hogy színészek legyenek,hanem maga a színház és a musicalak világa,ezért is választottam ezt a témát.Meglepetésként ért,hogy viszonylag sok embert érdekel ez a téma,mert akárkivel beszélgetek manapság-legyen az illető korombeli,idősebb vagy fiatalabb-,ha ezt a szót mondom,hogy musical csak pislognak rám nagy kerek szemekkel és azt hiszik valamiféle varázsigét mondtam.
Amint látom ez a blog nem valami aktív,így lehet,hogy nem a legmegfelelőbbet választottam.Az utolsó bejegyzése 2010.02.22.-ről való.A korábbi bejegyzések pedig korábbi hónapokban történtek,ez tisztán látszik már azon az oldalon,ami először megjelenik,mert 30 bejegyzés jegyzés jelenik meg egy oldalon.Egyenlőre első nekifutásként ezt sikerült megállapítani.

2010. február 16., kedd

Sikerélmény

Ma végre sikerült témát választani a fórumok közül és a recenzió téma is megvan:).Teljes siker:D

2010. február 10., szerda

A nagy megmérettetés

Tegnap sikerült megoldanom az első feladatot,de kiderült,hogy a 9:30-as óraidőpontot elfelejtettem odaírni:(.Remélem a Tanár úr eltekint majd ettől a kis bakitól).

2010. február 9., kedd

A sors keze

Sohasem szerettem volna blogot írni,erre tessék a sors iróniája,hogy pont olyan feladatot kapok az egyik órámon,hogy írnom kell.Na sebaj,csak túlélem valahogy.Remélem,hogy sikeresen teljesítem majd az első feladatomat,ami ezzel kapcsolatos.:)